Hölgyeim! Egy hímsoviniszta írás következik. Ami jelen esetben annyit tesz, a két nem közül csak az egyik igényeivel foglalkozunk.
Mi kell a férfinak? Egy ideális nő persze, de az milyen? Erre a kérdésre keressük a választ először a külcsín, majd a belbecs témaköröket boncolgatva.
(A frizuráról direkt nem írok, mert meggyőződésem, hogy azzal a nők egymást szórakoztatják. Egy férfinak mindegy, milyen a párja haja. Lehet hosszú, rövid, göndör, sima… jó illata legyen, oszt jónapot!)
Kezdjük az első dologgal, amit egy férfi szemügyre vesz egy nőn. Ez (bármennyire is szeretnék a harcos feministák szexista bunkónak beállítani a hímeket) nem a dekoltázs, még csak nem is a fenék, hanem az arc/pofika/fizimiska. Tény, hogy a smink képes elfedni bizonyos bőrhibákat, előnyösebbé varázsolni egyes vonásokat, ez azonban nem jelenti azt, hogy reggelente a bőröndnyi méretű sminkesdobozból a festékszórópisztolyt kellene előhúzni. A kevesebb tényleg több. Néhány nő annyi alapozót használ, hogy a maszkja még az atomvillanástól is megóvná. A smink hazugság. Tessenek csak kicsit hazudni, ne pofátlanul! Mi sem azt mondjuk, hogy a zsolozsmakörben énekeltünk a srácokkal, ezért értünk haza hajnalban. Négykézláb.
Még valami fontos ebben a témakörben. A sminktetoválás csupán múló divat volt. Mint a férfidivatban a makkos cipő, fehér tennis zoknival. Mi már nem hordunk ilyet, kiskegyedék is legyenek szívesek elfelejteni az örökké kék, zsírkrétával kihúzott szemöldököt és a csokifagyi-szopó szájat.
Menjünk tovább a pillantás sorrendjében. A második, amit a férfi szemügyre vesz, a hölgy keblei. Higgyék el, a ruhájukkal is sokat mondanak el magukról. Ha Önök egész nap azon izgulnak, vajon kibuggyan-e szépséghalmuk bimbaja, akkor biztosak lehetnek benne, rossz ruhadarabot választottak. Szó se róla, minden férfi figyelmét felkeltik majd, de az a figyelem nyak alatt marad. Könnyű így hatást elérni, de ha valakinek sült krumplit meg hamburgert kínál, ne várja el, hogy késsel-villával egyen, és egynél többször akarjon ott jóllakni. A másik véglet sem üdvös, nem kell zsákruhában járni, ami mindent elfed. Úgy megy ez, mint a hegymászónál, aki izgatottan utazik a kedvenc hegyéhez. Lehet, hogy még csak enyhe domborulatokat lát, de képzeletében már a csúcsokat hágja.
Harmadik pillantásra igazából teljesen végigmérjük a nőt. Pocak, fenék, combok, lábak. Nem mondom, hogy ne járjanak edzésekre, vagy ne étkezzenek egészségesen, de higgyék el, ami a fejükben él a kívánatos nőről, messze áll az igazságtól. Igenis szeretjük a fodros pocakot, a markolható feneket. Ha kisebb a cici, boldogan nyalogatjuk, ha nagyobb, akkor meg nyugodtan gravitáljon, egyenesen bele az arcunkba. Nem kell kockahas, nem kellenek melltartólyukasztóan peckes mellek. Annyi kell, hogy lássák meg a szemünkben a vágyat, és ha az megvan, ne kezdjenek szemérmeskedni. Öleljenek vadul, szeressenek buján. Ez viszont már nem külsőség, elérkeztünk a második témához, hogyan viselkedjenek egy férfival?
Lehet ezzel viccelődni, de tény, mi egyszerű lények vagyunk. Ha nemet mondunk az nemet jelent, utáljuk, ha egy kérdésre nincs jó válasz, és igen, a hasunkon keresztül a legkönnyebb megfogni bennünket. A közhely azért közhely mert igaz.
Amit a férfi a legjobban utál az a veszekedés ködös, érzelmi témákról. Mi a logika emberei vagyunk, vagy legalábbis azok próbálunk lenni. Attól nem kerülünk közelebb senkihez, mert szekálós kérdésekkel érzelmi vallomásokat zsarol ki belőlünk. Ha szeretünk, akkor szeretünk és slussz.
Vannak témák, amelyek genetikailag nem érdekelnek bennünket. Ilyen például a ruhák párosítása. Szerintünk tényleg pont ugyanolyan jól állt az első szoknya, a harmadik blúzzal, mint a második kiskosztüm a hetedik sállal. Más gyereke és kiskutyája csak limitált ideig képes lelkesíteni, és amikor régmúlt veszekedéseket vagdosnak a fejünkhöz, automatikus védőmechanizmusként kikapcsol az agyunk.
Végezetül egyetlen jótanáccsal megtanítom Önöket, hogyan érhetik el, hogy a férfiak a létező legideálisabb nőként tekintsen önökre. Hagyják meg nekünk a vezetés illúzióját. A férfi a fej, a nő a nyak. (Újabb igaz közhely.) A legbölcsebb asszonyok mindig megkapják, amit szeretnének, pedig sosem mondják el párjuknak, csak sugalmazzák, hogy végül a saját ötletének tűnjön. Így még a lehetetlent is el lehet érni, a férfi figyelmesebbé válik, sőt, elkezdi megtanulni önöktől, mi kell a nőnek.
